Course Content
Felkészítés vizsgabizottsági tagok, feladatkészítők számára
0/1
A vizsgabizottsági tagok, jegyző feladatai
Szakmai vizsga esetén A vizsgabizottság három tagból áll, akik végzik a vizsgázó tudásának felmérését, valamint minősítik a vizsgázó teljesítményét. A vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagja (vizsgafelügyelő) felel a szakmai vizsga szabályszerűségéért, emellett elláthatja a vizsgázó tudásának felmérését, valamint minősítheti a vizsgázó teljesítményét. A vizsgabizottság valamely tagja a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi. A vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját (vizsgafelügyelőt) a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes gazdasági kamara delegálja. A jogszabálynak megfelelő delegálás hiányában a vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját az akkreditált szakképzési vizsgaközpont bízza meg. A vizsgafelügyelő, illetve a vizsgabizottság tagja nem lehet az, aki a vizsgázó szakmai vizsgára történő felkészítésében részt vett, vagy a vizsgázó hozzátartozója. A vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság tagja csak olyan személy lehet, aki a vizsgán megszerezhető szakma oktatásához jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik. A vizsgabizottság egyik tagja csak olyan személy lehet, aki megbízása időpontjában a vizsgán megszerezhető szakma képzési területe tekintetében rendszeres oktatási tevékenységet folytat. A vizsgafelügyelőnek és a vizsgabizottság tagjának megbízása az adott szakmai vizsgára szól. A vizsgabizottságban betöltött tisztség az arra vonatkozó megbízás elfogadásával jön létre. (Szkr 272 §) Képesítő vizsga esetén A vizsgabizottság legalább két tagból áll, akik végzik a vizsgázó tudásának felmérését, valamint minősítik a vizsgázó teljesítményét. A vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön ellátott feladatok tekintetében önállóan is felelősek a képesítő vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért. Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontot, a vizsgabizottságot, valamint a képesítő vizsga jegyzőjét a vizsgaeredmények tekintetében azok kihirdetéséig titoktartási kötelezettség terheli. A vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban kell rögzíteni, amelyet a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Ezt a dokumentumot csatolni kell a képesítő vizsga jegyzőkönyvéhez, és a képesítő vizsgát követő öt évig meg kell őrizni. Adott vizsgatevékenység az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket – megléte esetén kezdhető meg és folytatható. A vizsgatevékenység végrehajtásához a programkövetelményekben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére.
0/4
A késések kezelése
0/1
ÚJ_Felkészítés vizsgabizottsági tagok, feladatkészítők számára
  • A  2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet együtt adják a jogszabályi alapját az új szakképzési rendszernek, mely 2020. szeptember 1-jétől került bevezetésre.
  • Az új szabályozás megalkotását az Ipar 4.0 megjelenésének következtében megváltozott foglalkoztatói elvárások, a megjelent új makrogazdasági tényezők és az ezekből fakadó átalakult munkaerőpiaci igények tették szükségessé.
  •  Az új szakképzési rendszer szabályozásnak további fontos jogszabályi háttere a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről , valamint a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról.
  • A korábbi gyakorlattól eltérően a hangsúly a kimenetszabályozású szakképzési rendszer megteremtésére került.
  • A jogszabályi háttér meghatározza az egyes ágazatokhoz tartozó foglalkozások betöltéséhez szükséges szakmák listáját (Szakmajegyzék), továbbá megalkotja a szakmai képzések kategóriáját.
  • Mindkét esetben lehetőség nyílik az élethosszig tartó tanulásra, akár tanulói jogviszonyban, akár a rugalmasabb keretet biztosító felnőttképzési jogviszonyban.
  • Az Szkt. 1.§-a alapján a szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése és a gazdasági versenyképesség erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei.
  • Az Szkt. 8.§ (1) bek. alapján a szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez, vagy tevékenység végzéséhez szükséges
    a) szakmára felkészítő szakmai oktatás és
    b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.