- A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet együtt adják a jogszabályi alapját az új szakképzési rendszernek, mely 2020. szeptember 1-jétől került bevezetésre.
- Az új szabályozás megalkotását az Ipar 4.0 megjelenésének következtében megváltozott foglalkoztatói elvárások, a megjelent új makrogazdasági tényezők és az ezekből fakadó átalakult munkaerőpiaci igények tették szükségessé.
- Az új szakképzési rendszer szabályozásnak további fontos jogszabályi háttere a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről , valamint a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról.
- A korábbi gyakorlattól eltérően a hangsúly a kimenetszabályozású szakképzési rendszer megteremtésére került.
- A jogszabályi háttér meghatározza az egyes ágazatokhoz tartozó foglalkozások betöltéséhez szükséges szakmák listáját (Szakmajegyzék), továbbá megalkotja a szakmai képzések kategóriáját.
- Mindkét esetben lehetőség nyílik az élethosszig tartó tanulásra, akár tanulói jogviszonyban, akár a rugalmasabb keretet biztosító felnőttképzési jogviszonyban.
- Az Szkt. 1.§-a alapján a szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése és a gazdasági versenyképesség erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei.
- Az Szkt. 8.§ (1) bek. alapján a szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez, vagy tevékenység végzéséhez szükséges
a) szakmára felkészítő szakmai oktatás és
b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.
