Leckék listája
Felkészítés jegyzők számára
0/1
A vizsgabizottsági tagok, jegyző feladatai
Szakmai vizsga esetén A vizsgabizottság 3 tagból áll. A vizsgafelügyelő, illetve a vizsgabizottság további tagja nem lehet az, aki a vizsgázó szakmai vizsgára történő felkészítésében részt vett, vagy a vizsgázó hozzátartozója. A vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság további tagja csak olyan személy lehet, aki a vizsgán megszerezhető szakma oktatásához jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik. A vizsgabizottság mérési feladatokat ellátó tagja csak olyan személy lehet, aki megbízása időpontjában a vizsgán megszerezhető szakma tekintetében rendszeres oktatási tevékenységet folytat. (Szkr. 272. § (4)) Amennyiben az adott szakmára vonatkozó KKK-k, további egyedi, speciális feltételeket határoznak meg a vizsgabizottság tagjaira vonatkozóan, úgy ezek az irányadóak. Képesítő vizsga esetén A szakmai vizsgánál leírt szabályozások a képesítő vizsga esetén is kötelező érvényűek azzal, hogy szakmai vizsga alatt képesítő vizsgát, szakma alatt szakképesítést, KKK alatt PK-t, szakmai bizonyítvány alatt képesítő bizonyítványt kell érteni A vizsgabizottsági tagok feladatai megegyeznek a szakmai vizsgánál leírtakkal, azzal a kitétellel, hogy: o az írásbeli vizsgafeladat esetén a mérési feladatokat ellátó bizottsági tag átveszi a vizsgadolgozatokat a teremfelügyelőtől, elvégzi a javítási- értékelési útmutató szerinti javításokat, rögzíti az elért pontszámokat, megteszi az értékeléshez szükséges szakmai javaslatát; o az írásbeli vizsgafeladat esetén az értékelési feladatokat ellátó bizottsági tag, a javasolt mérési eredményt felülvizsgálva, elvégzi az értékelést; o abban az esetben, ha az írásbeli vizsgafeladat kötelezően automatikus javítású, úgy az értékelést végző bizottsági tag ellenőrzi, jóváhagyja az automatikus javítást, illetve megteszi szükséges észrevételeit, kitölti az értékelő lapot. Valamennyi bizottsági tag a képesítő vizsga lezárását követően kitölti az elégedettségmérő kérdőívet.
0/5

Ezt a funkciót az adminisztrátor kikapcsolta

Lecke: A szakképzés rendszere
Tartalom
Fájlok
  • A  2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet együtt adják a jogszabályi alapját az új szakképzési rendszernek, mely 2020. szeptember 1-jétől került bevezetésre.
  • Az új szabályozás megalkotását az Ipar 4.0 megjelenésének következtében megváltozott foglalkoztatói elvárások, a megjelent új makrogazdasági tényezők és az ezekből fakadó átalakult munkaerőpiaci igények tették szükségessé.
  •  Az új szakképzési rendszer szabályozásnak további fontos jogszabályi háttere a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről , valamint a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról.
  • A korábbi gyakorlattól eltérően a hangsúly a kimenetszabályozású szakképzési rendszer megteremtésére került.
  • A jogszabályi háttér meghatározza az egyes ágazatokhoz tartozó foglalkozások betöltéséhez szükséges szakmák listáját (Szakmajegyzék), továbbá megalkotja a szakmai képzések kategóriáját.
  • Mindkét esetben lehetőség nyílik az élethosszig tartó tanulásra, akár tanulói jogviszonyban, akár a rugalmasabb keretet biztosító felnőttképzési jogviszonyban.
  • Az Szkt. 1.§-a alapján a szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése és a gazdasági versenyképesség erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei.
  • Az Szkt. 8.§ (1) bek. alapján a szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez, vagy tevékenység végzéséhez szükséges
    a) szakmára felkészítő szakmai oktatás és
    b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.
Nincs mellékelt fájl
Nincs mellékelt fájl
Leckék listája
Felkészítés jegyzők számára
0/1
A vizsgabizottsági tagok, jegyző feladatai
Szakmai vizsga esetén A vizsgabizottság 3 tagból áll. A vizsgafelügyelő, illetve a vizsgabizottság további tagja nem lehet az, aki a vizsgázó szakmai vizsgára történő felkészítésében részt vett, vagy a vizsgázó hozzátartozója. A vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság további tagja csak olyan személy lehet, aki a vizsgán megszerezhető szakma oktatásához jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik. A vizsgabizottság mérési feladatokat ellátó tagja csak olyan személy lehet, aki megbízása időpontjában a vizsgán megszerezhető szakma tekintetében rendszeres oktatási tevékenységet folytat. (Szkr. 272. § (4)) Amennyiben az adott szakmára vonatkozó KKK-k, további egyedi, speciális feltételeket határoznak meg a vizsgabizottság tagjaira vonatkozóan, úgy ezek az irányadóak. Képesítő vizsga esetén A szakmai vizsgánál leírt szabályozások a képesítő vizsga esetén is kötelező érvényűek azzal, hogy szakmai vizsga alatt képesítő vizsgát, szakma alatt szakképesítést, KKK alatt PK-t, szakmai bizonyítvány alatt képesítő bizonyítványt kell érteni A vizsgabizottsági tagok feladatai megegyeznek a szakmai vizsgánál leírtakkal, azzal a kitétellel, hogy: o az írásbeli vizsgafeladat esetén a mérési feladatokat ellátó bizottsági tag átveszi a vizsgadolgozatokat a teremfelügyelőtől, elvégzi a javítási- értékelési útmutató szerinti javításokat, rögzíti az elért pontszámokat, megteszi az értékeléshez szükséges szakmai javaslatát; o az írásbeli vizsgafeladat esetén az értékelési feladatokat ellátó bizottsági tag, a javasolt mérési eredményt felülvizsgálva, elvégzi az értékelést; o abban az esetben, ha az írásbeli vizsgafeladat kötelezően automatikus javítású, úgy az értékelést végző bizottsági tag ellenőrzi, jóváhagyja az automatikus javítást, illetve megteszi szükséges észrevételeit, kitölti az értékelő lapot. Valamennyi bizottsági tag a képesítő vizsga lezárását követően kitölti az elégedettségmérő kérdőívet.
0/5

Ezt a funkciót az adminisztrátor kikapcsolta