Tartalom
Fájlok
A szakmára felkészítő szakmai oktatás jellemzői a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a 12/2020. kormányrendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról alapján
Szakmára felkészítő szakmai oktatás – főbb jellemzők
- kizárólag szakképző intézményben: szakképző iskola, technikum
-
szakmajegyzékben szereplő szakmák 176 szakma szakmairányokkal együtt 284 kimenet: 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet 1. sz. melléklet 24 ágazatba rendezve
-
tanulói jogviszonyban 25 éves korig: nappali rendszerű szakmai oktatásban
-
felnőttképzési jogviszonyban 25 éves kor felett: a felnőttképzési jogviszonyra az Fktv.-t kell alkalmazni
Struktúra:
- ágazati alapoktatás szakképző iskola 9. évfolyamán, technikum 9. és 10. évfolyamán, érettségire épülő 2 éves szakma-szerzés esetén a képzés első félévében, egy ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos követelmények, a KKK-ban meghatározottak szerint, szakképző intézmény szervezi, ágazati alapvizsgával zárul
-
szakirányú oktatás szakképző iskolában 10 11.évfolyamon, technikumban 11-13. évfolyamon, érettségire épülő képzés esetében az első tanév második félévében és a második tanévben
-
a szakirányú oktatás a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll, követelményeit a KKK határozza meg, szakképző intézményben vagy duális képzésben
-
közismereti oktatás: NAT és közismereti kerettanterv szerint
Nincs mellékelt fájl
Leckék listája
Felkészítés jegyzők számára
0/1
A szakképzés rendszere
0/3
A tananyag célja, jogszabályok, fogalmak
0/3
Az akkreditált vizsgaközpont
0/2
Szakmára felkészítő szakmai oktatás, ágazati alapvizsga, szakmai vizsga
0/4
Részszakmára felkészítő szakmai oktatás, szakmai vizsga
0/3
Szakképesítésre felkészítő szakmai képzés, képesítő vizsga
0/3
A szakmai/képesítő vizsga értékelése, dokumentumai
0/5
A vizsgabizottsági tagok, jegyző feladatai
Szakmai vizsga esetén
A vizsgabizottság három tagból áll, akik végzik a vizsgázó tudásának felmérését, valamint minősítik a vizsgázó teljesítményét.
A vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagja (vizsgafelügyelő) felel a szakmai vizsga szabályszerűségéért, emellett elláthatja a vizsgázó tudásának felmérését, valamint minősítheti a vizsgázó teljesítményét.
A vizsgabizottság valamely tagja a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi.
A vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját (vizsgafelügyelőt) a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes gazdasági kamara delegálja. A jogszabálynak megfelelő delegálás hiányában a vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját az akkreditált szakképzési vizsgaközpont bízza meg.
A vizsgafelügyelő, illetve a vizsgabizottság tagja nem lehet az, aki a vizsgázó szakmai vizsgára történő felkészítésében részt vett, vagy a vizsgázó hozzátartozója.
A vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság tagja csak olyan személy lehet, aki a vizsgán megszerezhető szakma oktatásához jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik.
A vizsgabizottság egyik tagja csak olyan személy lehet, aki megbízása időpontjában a vizsgán megszerezhető szakma képzési területe tekintetében rendszeres oktatási tevékenységet folytat.
A vizsgafelügyelőnek és a vizsgabizottság tagjának megbízása az adott szakmai vizsgára szól. A vizsgabizottságban betöltött tisztség az arra vonatkozó megbízás elfogadásával jön létre. (Szkr 272 §)
Képesítő vizsga esetén
A vizsgabizottság legalább két tagból áll, akik végzik a vizsgázó tudásának felmérését, valamint minősítik a vizsgázó teljesítményét.
A vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön ellátott feladatok tekintetében önállóan is felelősek a képesítő vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.
Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontot, a vizsgabizottságot, valamint a képesítő vizsga jegyzőjét a vizsgaeredmények tekintetében azok kihirdetéséig titoktartási kötelezettség terheli.
A vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban kell rögzíteni, amelyet a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Ezt a dokumentumot csatolni kell a képesítő vizsga jegyzőkönyvéhez, és a képesítő vizsgát követő öt évig meg kell őrizni.
Adott vizsgatevékenység az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket – megléte esetén kezdhető meg és folytatható.
A vizsgatevékenység végrehajtásához a programkövetelményekben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére.
0/4
A szakmai/képesítő vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó szabályok
0/8
A késések kezelése
0/1